A ’80-as, ’90-es években a magyar középiskolai tankönyv hogy nézett már ki ehhez képest? Hogy? A fekete alapszín mellett volt még egy piros, vagy kék másodlagos szín, azzal kellett az ábrákat elkészíteni, ráadásul mindig elcsúsztak. Tartalmilag persze poroszos volt minden, semmi játék, vagy öröm – pedig egy középiskolásnak az észlelését inkább inspirálni kell, semmint nettósítani. Az egyetlen komoly örömöm a magyar tankönyvpiacból az új könyv szag volt, ha ilyet érzek (nem érzek ma már), mindig eszembe jutnak az általános iskolás hangulatok.
